Megdőlt a kortizol-mítosz: A hidegvíz nem stresszel, hanem gyógyít

A tudományos vizsgálatok megerősítik: a hideg vízben való merülés (Cold Water Immersion, CWI) valóban segíti a jobb hangulatot és kognitív teljesítményt, ami mögött a szervezet stresszválasza áll. Egy friss tanulmány szerint a heti háromszori, 10 perces, 10 Celsius-fokos merülés javította a résztvevők gondolkodási sebességét és mentális rugalmasságát, miközben csökkentek a félelmeik. A kutatók eredeti elvárása, miszerint a hideg által előidézett sokk emeli a stresszhormon, a kortizol szintjét, tévesnek bizonyult. Épp ellenkezőleg: a kortizolszint viszonylag stabil maradt, majd jelentősen csökkent (!) a fürdő utáni órákban. Ez azt jelenti, hogy a kontrollált hidegsokk edzi a rendszert, segítve a testet, hogy hatékonyabban birkózzon meg a stresszel, megalapozva ezzel a jelentett mentális javulásokat.

A kognitív teljesítmény és a kortizol rejtélye

A hideg vízben való merülésnek – amit a szakirodalom Cold Water Immersion (CWI) néven is ismer – valóban vannak jótékony hatásai, különösen a hangulatra és a kognitív teljesítményre nézve. Az idei évben a tekintélyes Physiology & Behavior folyóiratban megjelent tanulmány 13 egészséges alanyon vizsgálta a jelenséget. A résztvevők hetente háromszor 10 percre merültek el 10 Celsius-fokos vízben.

„Megállapítást nyert, hogy a résztvevők kognitív feldolgozási sebessége és mentális rugalmassága javult a vizsgálat négy hete alatt. A résztvevők kevesebb alvászavarról is beszámoltak, és alacsonyabb pontszámot értek el az aggodalom felmérésében.” – Psychology Today

Több korábbi tanulmány is megerősíti ezeket az eredményeket: a résztvevők negatív érzelmeinek (feszültség, harag, depresszió, fáradtság) jelentős csökkenéséről számoltak be, illetve aktívabbnak, éberebbnek és inspiráltabbnak érezték magukat a hidegfürdő után.

 

A kortizol: stresszhormonból „mentális kulcs”

A pozitív pszichológiai és kognitív változások hátterében a kutatók a kortizol hormon szerepét gyanítják. Orvosi szempontból a kortizol a mellékvesekéreg által termelt, létfontosságú glükokortikoid hormon, ami stresszhelyzetben a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely aktiválásával szabadul fel a véráramba. Fő feladata, hogy a szervezetet felkészítse a „küzdj vagy menekülj” reakcióra (pl. vércukorszint emelése, immunválasz módosítása).

 

Riasztólánc az agymezsgyén: A HPA-tengely, a szervezet stressz-menedzsere

A HPA-tengely egy kommunikációs útvonal, amely a három kulcsfontosságú szervet (a hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvese) kapcsolja össze az agyban és a vesék felett, biztosítva a test válaszát a stresszre. Úgy képzelhetjük el, mint egy háromlépcsős parancsnoki láncot, ami vészhelyzetben fellép:

A Főparancsnok (Hipotalamusz): Ez az agyunk mélyén található régió érzékeli, ha stressz vagy veszély fenyeget (pl. hideg víz, fenyegető helyzet). Ekkor azonnal kibocsát egy riasztó hormont (CRH – kortikotropin-felszabadító hormon).

A Hírnök (hipofízis/agyalapi mirigy): A hipotalamusz jelére válaszolva a hipofízis kibocsát egy másik hormont (ACTH – adrenokortikotrop hormon), ami a parancsot szállítja a következő szervhez.

A Végrehajtó (Mellékvese): Az ACTH parancsára a mellékvesék azonnal termelni és a vérbe juttatni kezdik a fő stressz-hormont, a kortizolt.

A kortizol elsődleges feladata az, hogy a szervezetet felkészítse az azonnali „harc vagy menekülés” reakcióra, amikor veszélyt érzékel.

Ezt a felkészülést több fronton keresztül éri el. Először is, az energia mobilizálása érdekében a kortizol azonnal glükózt (cukrot) szabadít fel a véráramba, biztosítva ezzel a gyorsan felhasználható üzemanyagot az izmok számára. Másodsorban, a hormon növeli az éberséget, ezzel együtt javítja a figyelmet és jelentősen felgyorsítja a reakcióidőt, hogy a szervezet a lehető leggyorsabban tudjon reagálni a fenyegetésre. Végül, a rendszer önmagát szabályozza egy fontos visszacsatoló mechanizmus révén: amint a veszély elmúlt, a rövid időre kissé megemelkedett kortizolszint jelzést küld vissza a hipotalamusznak, a „főparancsnoknak”, hogy állítsa le a stresszválaszt, és ezzel biztosítsa a szervezet egyensúlyi állapotának (homeosztázisának) helyreállítását.

A hidegvízi úszás rövid, kontrollált stresszt jelent, ami aktiválja a stresszkezelő tengelyt. Az ismétlés edzi a rendszert, segítve a gyors kikapcsolást.

Krónikusan magas kortizolszint negatív hatásokkal járhat, mint például súlygyarapodás, hangulatingadozás vagy álmatlanság. Itt jön a téliúszás valódi paradoxona.

A kutatók eredetileg arra számítottak, hogy a sokkhatás emeli a kortizolszintet, ám a vizsgálatok meglepetést hoztak:

„[A tanulmányok] kimutatták, hogy a kortizolszint viszonylag stabil marad a hidegben való úszás alatt, és jelentősen csökken az azt követő órákban. Ez valószínűleg megmagyarázza, hogy a téliúszók miért számolnak be jobb hangulatról és kognitív teljesítményről.” – Psychology Today

Azonban a kortizol nem az egyetlen neurohormon (Neurohormonok: Jelátvivő anyagok, amelyek a szervezet távoli pontjait irányítják). A mélyebb szakmai vizsgálatok, mint például a „Cold-Water Immersion: Neurohormesis and Possible Implications for Clinical Neurosciences” (Hidegvízbe Merülés: Neurohormézis és Lehetséges Következmények a Klinikai Idegtudományok Számára) című áttekintés, a CWI átfogó neurohormonális hatásmechanizmusait elemzik:

„A hidegvízbe merülés fontos hormonok és neurotranszmitterek felszabadulását váltja ki, mint például a dopamin, szerotonin, kortizol, noradrenalin és β-endorfinok, amelyek mind a stresszre adott idegi válaszok modulációjához, valamint a depresszióban, szorongásban és poszttraumás zavarokban érintett egyéb érzelmi áramkörökhöz kapcsolódnak.” – Neuropsychiatry

Ez a mechanizmus a neurohormézis elvén alapul, ahol a rövid, kontrollált stressz (a hidegsokk) kényszeríti a szervezetet a túlzott stresszválasz (kortizol-túltermelés) hosszú távú hatékonyabb szabályozására. A CWI utáni kortizol-csökkenés éppen azt jelzi, hogy a rendszer hatékonyabban birkózik meg a stresszel, ami megalapozza a jelentett hangulat- és kognitív javulást.

Orvosi figyelmeztetés és összegzés

Bár az előnyök lenyűgözőek, a tapasztalat hiánya és hozzáértők támogatását mellőző téliúszás jelentős egészségügyi kockázatokkal is jár, beleértve a hipotermiát. Ezért fontos:
Soha ne ússzunk egyedül nyílt vízben. Konzultáljunk orvosunkkal, ha krónikus egészségügyi problémáink vannak (különösen szív- és érrendszeri betegségek, vagy Raynaud-szindróma esetén). Ennek ellenére a tudományos adatok megerősítik, hogy a hidegvízbe merülés kulcsfontosságú lehet a hangulat stabilizálásában és a kognitív teljesítmény fokozásában azáltal, hogy újraprogramozza a szervezet kortizol- és más stresszhormonokra adott válaszát.

Kiemelt kép forrása: Image source: Google/PubChem

Kapcsolódó tartalom:

Az emberi testben megtalálható barna zsír megismerése lázba hozta a világot, karcsúbbakká, egészségesebbé válhatunk tőle, ha engedjük gyarapodni

Mi, a hideg jótékony hatásait hirdető csapat, minden nap arra törekszünk, hogy a legfrissebb és legmeggyőzőbb információkkal, eseményekről, hideghez köthető fontos, vagy csak érdekes írásokkal szolgáljunk Számodra. De hát kik vagyunk mi? Magyarország egyik legapróbb, de aktív szakmai magazinja, akik lelkesen kutatjuk és osztjuk meg a hideg varázslatos világának titkait. Nincs mögöttünk hatalmas támogatói háttér, csak az a szenvedély és elkötelezettség, amivel az igazságot és a boldogságot akarjuk terjeszteni.

De itt jössz te, kedves Olvasó!

Egy apró lépésre van szükség, hogy hideg varázsa eljusson minél több emberhez: oszd meg az írásainkat! Ezt a cikkek elején, illetve legvégén található közösségi média ikonra kattintva teheted meg. Minden megosztás egy újabb lépés a boldogabb, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb élet felé vezető úton. Tehát ne habozz! Legyél része ennek az élettel teli közösségnek is, és légy része a mozgalomnak, amely a hideg áldásait mindenkihez elhozza! Mert itt a hideg nem az ellenfeled, hanem a barátod a szebb életért! Hajrá, oszd meg az üzenetet, és készülj velünk a legjobb hideg élményeidre! Reszkess, mert itt a hideg, hogy teljessé tegyen!