Amikor meg kell hajolni a természet akarata előtt -Sortfanatic sikersztori -4. rész
Kik azok, akik Hawaiira utaztak szülinapozni, de a bulit nem a homokos tengerparton sütkérezve, kék hawaii koktélokkal, fűszoknyás lányok társaságában képzelték el? Milyen emberek azok, akik önmagukat sanyargatni, maradandót alkotni mennek egy ilyen egzotikus világba, mert így érzik teljesnek az ünneplést? A Sportfanatic úszói úgy gondolták, a Molokai-csatorna oda-vissza átúszása váltóban az, ami emlékezetessé teheti számukra az évfordulót. Az Ocean7 sorozat kihívásai nem hasonlíthatók ahhoz, amikor valaki egy sportcsarnokban vagy uszodában, szinte laboratóriumi körülmények között, zavartalanul teljesíthet. Az óceánban az időjárás, az áramlatok és a tengeri élővilág mind kiszámíthatatlan tényezők, amelyek nehezítik, vagy akár el is lehetetleníthetik a sportolói küldetést. A felbári profik nem búslakotak sokáig, amikor a természet akarata nem egyezett az övékével akkor, amikor éppen engedélyük volt a kísérletre. Tudva, hogy mindent megtettek, megrántották a vállukat, majd továbbálltak néhány kilométerrel, ahol egy újabb kihívás lehetősége adódott számukra. A Magyarországon elsősorban jegesúszásban elért sikereikről ismert versenyzők számukra szinte forró vizek felé vették az irányt, és itt is képesek voltak helytállni, sőt, maradandót alkotni!
2022 –ben a Sportfanatic elnökéne választása az Ocean7 sorozatból a Hawaii állomására esett, hogy megpróbálják oda-vissza átúszni a Molokai-csatornát. -Ekkor lettünk tíz évesek, erre az évfordulóra szántam az ajándékomat -emlékszik vissza Hideghéty Tibor elnök-menedzser. -Beszerveztem a két fiamat is. San Franciscoban járva még azért tettünk egy kis kitérőt, hogy megkíséreljünk egy történelmi eredetű, mind a mai napig veszélyes kihívásnak számító úszást.
Bemelegítésnek szánták: Nyomasztó börtön feeling, cseppet sem biztonságos úszás cápák közelében -ezt jelenti a nyíltvízi úszóknak Alcatraz.
Létezett korábban San Franciscohoz közel egy börtön, melynek fogvatartottjai számára a tenger jelentette az egyetlen szökési lehetőséget. A kis szigetet, ahol az épület áll, cápáktól hemzsegő tenger veszi körül. Hiába van csábító közelségben a szárazföld, a vadállatok és a veszélyes áramlatok miatt annak idején sorra vesztek oda az elítéltek, akik szökéssel próbálkoztak. Ma egy élelmes vállalkozás épít erre a kihívásra, akik nyíltvízi úszóknak biztosítanak hajót szakszemélyzettel, de cápák ellen testre csatolható riasztóval is felszerelik őket. Persze, ahogy ez lenni szokott az óceáni úszásoknál, szigorúan felelősség vállalása nélkül. A cápákat idegesítő, többnyire távoltartó kütyü nem garancia semmire. Ha nagyon kíváncsi, vagy éhes a vérszomjas ragadozó, az úszó így is megsérülhet, de a legrosszabb is bekövetkezhet.
A csapat összetétele, aki az Alkatraz-úszáson is szeretett volna (túl)élni, az előző évihez képest megújult. Makai Zoltán, Plavec Péter és Pék Dezső mellé a korábbi segítők egyike, az elnök fia, Hideghéty Péter csatlakozott. Egy óra alatt sikeresen, most nem egymást váltva, hanem egymás közelségében hagyták maguk mögött a 3,5 kilóméteres távot és értek partot a Golden Gate híd lábának közelében. Később láttak csak egy ott készült videót, amit mindössze egy évvel az úszásuk előtt rögzítettek egy intenzív cápatámadásról.
Hawaii, Molokay-csatorna -Itt már senki sem normális?
A következő szakaszban a csallóköziek a Molokai és Oahu szigetek között elterülő, 42 km hosszú Molokai-csatornát tűzték ki célul maguk elé. Szeptember 2-án, pénteken indultak el, hogy megkezdjék az Ocean7 újabb állomásának sajátos teljesítését. Előre lehetett sejteni, hogy az erős áramlás, a tenger vizét felkorbácsoló szél és a magas hullámok komoly, akár leküzdhetetlen akadályokat állíthatnak eléjük. A jóslat bevált.
-Alkatraz után egyenesen Hawaiira utaztunk -idézi a múltat Hideghéty Tibor. -Ott az úszók akklimatizálódtak, de volt tíz napunk a kísérletre. Csak a harmadik napon tűnt úgy, hogy lehetséges az úszás, a többi nap egyértelműen alkalmatlan volt rá. Mindig a biztosító hajó kapitányával kell ilyenkor egyeztetni, de Dezső is nagy szakértője az
időjárási tényezők elemzésének. Számítógépen figyeli az áramlásokat, a levegőmozgásokat. Hawaii a nagy hullámokról híres. Még este is beszéltünk, mi legyen másnap. Be volt tervezve az oda-vissza irány, ahol az egyik út széllel szemben, a másik hátszéllel lett volna leúszva. Ez fontos, még itthon is ezzel terveztünk, mert széllel szemben még pihenten, több energiával úszhatunk, visszafelé pedig segít a hullámzás. Elküldtem őket, béreljenek ki egy hajót, menjenek ki vele messze a tengerre, hogy úszható-e, vagy nem. Sajnos csak utólag tudtam meg, hogy nem mentek elég távolra, a parttól nem túl messze próbálgatták a nagy hullámokat.
Rajt! Hideghéty Péter helyett a hawaii profi, Steven Minaglia vette át a stafétát – a legnagyobb bajban is összetartó csapat tagjai mindenre elszánt oroszlánokként vetették magukat a tengerbe!
A hajóval át kellett menni a túloldalra, és ekkor látták csak meg a valóságot. Olyan hatalmas hullámok voltak, hogy úszhatatlannak gondolták, de mégis nyomásként terhelte őket a kihívás, mely mögött rengeteg edzés, szervezés és nem utolsó sorban pénzkiadás volt. Felmerült, hogy legalább hátszélben legyen megúszva, de végül megpróbálkoztak a lehetetlennel. Úgy érezték, azért kapják a támogatást, hogy a célt mindig elérjék. Hogy mekkora volt bennük a hit, csak ők tudják, de egységük nem bomlott meg, közösen mentek neki a képtelenségnek! Bementek a viharral szemben! Hideghéty Tibor így emlékszik a természet győzelmére:
“Mindenki leúszott egy órát, de még a hawai úszó, aki a legerősebb volt a négy fős csapatban, ő is úgy látta, hogy lehetetlen a kivitelezés. A feleségek is megijedtek, mondván, hogy itt már senki sem normális, ez már öngyilkosság, látni sem lehet a hullámoktól az úszókat. Négy óra után fel kellett, hogy adják. A tizedik évfordulónkra először győzött le minket a természet”
Waikiki Roughwater Swim -egy igazi amerikai siker
Benne volt a pakliban -mondhatja bárki, aki ismeri a tengeri úszások bonyolultságát, kiszámíthatatlanságát. A csapatot valamennyire kárpótolta egy hawai part közeli, nem is akármilyen úszórendezvényen történő indulás lehetősége. Két nappal később zajlott a közelben egy igen magas presztízsű verseny, az 1970 óta évente megrendezett Waikiki Roughwater Swim nemzetközi mezőnnyel, 800 résztvevővel. Európát, a Szlovák Úszószövetséget kizárólag a Sportfanatic Polgári Társulás, azon belül Makai Zoltán, Pék Dezső és Plavec Péter képviselte. A kihívása ennek a versenynek sem volt csekély, de nagyon jól szerepeltek. Még mindig rendkívül erős volt a hullámzás, számukra már-már fájóan meleg, 28 fokos volt a víz, ahol még úszósapka használatára is kötelezték őket. A csallóköziek összeszorították a fogaikat, megcsinálták, nem is akármilyen eredményt felmutatva! Mindhárman bejutottak a kategóriája legjobb húsz úszója közé!
Vannak fájó elválások, de mégis gyönyörűen ível felfelé a társulat pályája
Hideghéty Tibor izgatottan néz a jövőbe, nem akárkik az általa alapított Sportfanatic Polgári Társulás úszói. Plavec Péter Romániában az 1. Jegesúszó Európa-bajnokságon 20 másodpercet, 40-et pedig a Tallini Világbajnokságon „vert rá” 1 kilóméteren Nyáry Richárd eredményére. Nyáry volt az a sportoló, aki az 1. Téli Balaton-átúszáson magyarországi nagyközönség előtt is bemutatkozott és ott a mai napig TBÁ csúcstartó, de a közelmúltban távozott a Sportfanatictól. Ricsi után jelentős űr tátongott a csapatban, de Plavec Péter teljesítményének köszönhetően a hamarosan feledni tudták a veszteséget. Plavec rövid idő alatt szerzett többszörös világbajnoki címet, kiemelkedő eredményeivel pedig Nyáry távozását is kompenzálni tudta. Pék Dezső pedig a legstabilabb és legkitartóbb úszója a Sportfanaticnak, akire mindig, minden körülmények közt lehet számítani.
-Lochness után is volt egy búcsú, akkor a csehektől kellett, hogy elköszönjünk, akik velünk voltak a Gibraltárnál is -folytatta Hideghéty Tibor. -Mi kezdeményeztük a búcsút, de a mai napig tisztelem őket. Ők adták a tudást, a tapasztalatot, velük jutottunk el oda, amiről azelőtt legfeljebb álmodni mertünk. Utána jött hozzánk Makai Zoltán, a Pozsonyi Jegesmedvéktől. Ő nagyon jól beszél németül és angolul, nagyon jók világviszonylatban is a kapcsolatai, a LaMancra pedig rendszeresen jár úszókat kísérni. Ügyintézőként számítottam a munkájára, de eredményes versenyzőnk is volt, aki még orvos téliúszó édesapjától sajátította el a jegesúszás ismereteit. Zoli volt az első szlovák úszó, akinek sikerült átúsznia a La Manche csatornát Anglia és Franciaország között.
Álmok és tervek tengerében: “Egy új, legális technikát szeretnénk kipróbálni”
Az 1879 méter magasan fekvő Tahoe-tó Észak-Amerika legnagyobb alpesi tava. A Carson City-től nyugatra, Kalifornia és Nevada határán található. 501 méter mély, így az Egyesült Államok második legmélyebb tava.
-Úgy volt, hogy Petit és Dezsőt visszük majd ki az 1879 méter magasan fekvő Tahoe-tóhoz. Augusztusi időpontot választottunk, a víz körülbelül 14 fokos lesz akkor, de a kihívást az oxigén hiány is növeli.
Egy új, legális technikát szeretnénk kipróbálni, ahol cseppfolyósított oxigén tartalmú víz fogyasztásával tudjuk meghétszerezni a regenerálódást. Ez azt is jelenti, hogy hétszer annyi oxigént tudunk a szervezetbe juttatni, mint szabad légzéssel. Hamarosan kipróbáljuk, teszteljük az italt Ausztriában, hogyan megy a légzés vele. A hosszútávúszásoknál meghatározott időszakonként kell etetni az úszót, nekünk most azt kell kitalálnunk, hogy milyen módon keverjük a tápanyagokat ebbe az oxigén-dús vízbe, és hogy milyen időközönként történjenek majd a frissítések (etetések). A Tahoe-tónál éjszakai úszásról lesz majd szó, esti kezdéssel, és a 18 kilométer miatt reggeli befejezéssel. Még soha nem csináltunk hasonlót.
-Petinél azonban közbeszólt a munkahelyi problémája, úgy tűnik, nem engedi el a főnöke. Úgy egyeztünk meg, hogy Zolival én leszek Dezső kísérője, ha pedig valami csoda folytán mégis elengedik Pétert, átadom neki a repülőjegyemet és kifizetjük az ő részvételét is. Így Dezsővel együtt, vagyis egymás mellett úszva érnének célba. A szabály ez, nem hagyhatják el egymást, Petinek kicsit kényelmesebben kell úsznia majd, hogy együtt maradjanak. Nagyon jó lenne, ha közösen tudnának kiutazni. Ők ketten lehetnének az első szlovákiaiak, akik ezt a nagyon nehéz úszást végrehajtják.
A Sportfanatic történetét feldolgozó cikksorozat végéhez értünk, de a Csapat diadalútja folytatódik. A Reszkess Magazin kiemelt figyelemmel kíséri a csallóközi versenyzők pályafutását!
Kiemelt fotó: A természet akarata -A Sportfanatic úszói rajt előtt, az Alkatraznál
A cikksorozat korábbi részei:
A Sportfanatic sikersztori -1. rész
Sortfanatic sikersztori -2. rész A Velencei-tótól a Gibraltári-szorosig
Mi, a hideg jótékony hatásait hirdető csapat, minden nap arra törekszünk, hogy a legfrissebb és legmeggyőzőbb információkkal, eseményekről, hideghez köthető fontos, vagy csak érdekes írásokkal szolgáljunk Számodra. De hát kik vagyunk mi? Magyarország egyik legapróbb, de növekvő szakmai magazinja, akik lelkesen kutatjuk és osztjuk meg a hideg varázslatos világának titkait. Nincs mögöttünk hatalmas támogatói háttér, csak az a szenvedély és elkötelezettség, amivel az igazságot és a boldogságot akarjuk terjeszteni.
De itt jössz te, kedves Olvasó!
Te vagy az, aki segíthet nekünk terjeszteni az üzenetet. Egyetlen apró lépésre van szükség, hogy a hideg varázsa eljusson minél több emberhez: oszd meg az írásainkat! Mindegyik megosztás egy újabb lépés a boldogabb, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb élet felé vezető úton. Szóval ne habozz! Legyél része ennek az élettel teli közösségnek is, és légy része annak a mozgalomnak, amely a hideg áldásait mindenkihez elhozza! Mert itt a hideg nem az ellenfeled, hanem a barátod a szebb életért! Hajrá, oszd meg az üzenetet, és készülj velünk a legjobb hideg élményeidre! Reszkess, mert itt a hideg, hogy teljessé tegyen!
