Mariann a XIX. Masters Úszó Európa Bajnokságon

Belgrádból jelentkezett be Farkas Zsoltné Nagy Mariann, hogy elújságolja magazinunk olvasóinak legújabb, a XIX. Masters Európa Bajnokságon szerzett sikereit. A versenyzés iránti szenvedélye és az úszás iránti szeretete élete minden aspektusában jelen van. Miközben a medencében számos figyelemre méltó eredményt ért el, Mariann meglátta a téli úszásban rejlő lehetőségét, a jövőt. Első jeges merülésein rég túlvan, újabb kihívások felé fordult, és úgy gondolja, hogy ebben a különleges sportágban még fantasztikusabb eredményeket érhet el. Beszélgetésünk során feltárultak azok az élmények és célok, amelyek vezérlik őt ezen az úton, és amelyekkel inspirál másokat is. 

 

 Hogyan kezdődött az úszás iránti szenvedélyed?

-Kislányként kezdtem el úszni, még iskolakezdés előtt. A szüleim észrevették, hogy enyhe asztmám van, amire a sportot javasolták. Így kerültem testnevelés tagozatos iskolába, ahol az osztály fele a napi testnevelés órák mellett minden nap úszott. Második osztályra a legtöbben átkerültünk Bán Sándorhoz, aki heroikus munkát fektetett az utánpótlás nevelésébe.

Volt valaha olyan pillanat, amikor azt hitted, hogy feladod az úszást?

-Nem voltak különösebben kiemelkedő eredményeim, nem tűntem ki a mezőnyből, így kamaszkoromra lemorzsolódtam a versenysportból. Továbbra is edzettem más sportágakban, és az egyetemen leginkább teljesítménytúráztam. Medencébe csak az egyetemi testnevelés órák keretében ugrottam újra, ahol Bélteki Pál látva, hogy jól úszom, sokat foglalkozott velem.

Hogyan találtál vissza a versenyzéshez?

Az egyetem utolsó évében férjhez mentem, és négy gyermekünk született. Később elvégeztem egy edzői képzést, és újra egyre többet sportoltam. Rájöttem, hogy kifejezetten szeretek versenyezni. Először a rajtvonalban várakozás élménye kerített hatalmába. Az az érzés, ami az utolsó percekben átjár egy versenyzőt, rendkívül izgalmas.

Milyen versenyeken vettél részt azóta?

-Futó- és úszóversenyekre kezdtem el járni, majd jött a triatlon is. Most a Hód Triatlon Egyesületben vagyok, ahol gyerekként is úsztam. Óriási érzés a XIX. Masters Európa Bajnokságon versenyzni Belgrádban! Eddig három egyéni számban indultam. 100m háton másodjára versenyeztem felnőttként, és bár nem volt tökéletes, tanulságos volt. 200m gyorson negyedik, 400m gyorson pedig hatodik lettem, komoly előnnyel megnyerve a futamomat. Ez különösen meglepő volt, mivel januárban végig gipszben volt a kezem.

Hogyan tudtál ilyen rövid idő alatt felkészülni a versenyekre?

-Február közepén, több mint 8 hét kihagyás után tudtam először vízbe menni. Az első hetekben még fájt a csuklóm a terheléstől. Ennek ellenére, több mint 11 másodpercet javítottam a tavalyi időmön. Holnap a 100m hát és két nyíltvizi versenyszám (1500m és 3000m) vár rám.

Mit gondolsz a versenytársaidról és a szenior úszás kihívásairól?

-Szenior úszóversenyeken több korábbi olimpikon és kiemelkedő junior úszó is versenyez. Ezért amikor a teljesítményről beszélünk, mindig viszonylagos. Bár jelenleg nem közelítem meg a dobogós időket a korosztályomban, tudom, hogy sokak számára már a kvalifikációs idő megúszása is kemény kihívás. Felnőttként megtanulni úszni nagyon más, és mindenki előtt le a kalappal, aki belevág.

Mikor találkoztál először a hideg vízzel?

-A hideg víz szeretete külön történet. Az úszók nem szeretik a hideg vizet, és percekig képesek vagyunk mókolni a medence partján, hogy ne kelljen beleugrani. Szabó Renáta, a Hód Triatlon csapattársam, 2021-ben hívott, hogy Mártélyon belemenjünk a vízbe. Valamennyi hó volt az Alföldön, de igent mondtam, mert valami újat és ijesztőt akartam kipróbálni.

Milyen volt az első jeges merülésed?

-Rettenetesen izgultam előtte. Beleléptem a jeges vízbe, és átjárt az érzés, hogy minden rendben van. Soha sem tapasztaltam hasonlót. Mintha rebootolt volna az agyam. Azóta rendszeresen merülök hideg vízbe, és a hideg zuhany is része lett az életemnek.

A családod hogyan viszonyul ehhez az új szenvedélyedhez?

-Anyukámék az első merülésünk során vigyáztak a gyerekeinkre, de nem igazán szalad fel a szemöldökük, mert már hozzászoktak az extrém sportjaimhoz. A férjem a legnagyobb támogatóm, és a gyerekeink sem maradnak ki a kalandokból. A fiúk már büszkén mondják, hogy hideg vízzel zuhanyoznak, és egyikük már velem tartott a tóba is. A lányom is egyre bátrabb és jól úszik nyílt vízben, de ő inkább a melegebb vizet kedveli.

Az úszás és a hideg víz iránti szenvedélyem tehát nemcsak a sportban, hanem az egész életünkben meghatározó szerepet játszik.

 

Kiemelt fotó: Farkas Zsoltné Nagy Mariann a XIX. Masters Úszó Európa Bajnokságon

Kapcsolódó cikkünk: 26 óra a tengerparton – Agnieszka Stachowiak téliúszó világbajnok nyári túrázási beszámolója

Mi, a hideg jótékony hatásait hirdető csapat, minden nap arra törekszünk, hogy a legfrissebb és legmeggyőzőbb információkkal, eseményekről, hideghez köthető fontos, vagy csak érdekes írásokkal szolgáljunk Számodra. De hát kik vagyunk mi? Magyarország egyik legapróbb, de növekvő szakmai magazinja,  akik lelkesen kutatjuk és osztjuk meg a hideg varázslatos világának titkait. Nincs mögöttünk hatalmas támogatói háttér, csak az a szenvedély és elkötelezettség, amivel az igazságot és a boldogságot akarjuk terjeszteni.

De itt jössz te, kedves Olvasó!

Te vagy az, aki segíthet nekünk terjeszteni az üzenetet. Egyetlen apró lépésre van szükség, hogy a hideg varázsa eljusson minél több emberhez: oszd meg az írásainkat! Mindegyik megosztás egy újabb lépés a boldogabb, egészségesebb és kiegyensúlyozottabb élet felé vezető úton. Szóval ne habozz! Legyél része ennek az élettel teli közösségnek is, és légy része annak a mozgalomnak, amely a hideg áldásait mindenkihez elhozza! Mert itt a hideg nem az ellenfeled, hanem a barátod a szebb életért! Hajrá, oszd meg az üzenetet, és készülj velünk a legjobb hideg élményeidre! Reszkess, mert itt a hideg, hogy teljessé tegyen!